Ez egy hosszabb bejegyzés lesz és ez csak egy része. Mint már mondtam, még csak 16 éves vagyok, mégsem vagyok annyira fogékony az új dolgokra. Valamiért jobban lekötnek a régi filmek, játékok és sorozatot. Több ilyen bejegyzés lesz, ebben pedig a médiáról lesz szó, pontosabban néhány rajzfilmről és filmről, amit még kisgyerekként ismertem meg. Soknak utána néztem interneten is, és amit tudtam megnéztem. De mivel régiek, nagyon sok nincs fent. De nem is húzom az időt kezdem is néhány amerikai klasszikussal.
Csipet csapat
A Chip és Dale – a Csipet Csapat
a Walt Disney Copany animációs televíziós sorozata. Két klasszikus
Disney-szereplő, Chip és Dale a főszereplői három barátjukkal együtt, mint
detektívek. A koncepció egy kétórás egész estés filmként indult, magát a
sorozatot 1989. március 5-én kezdték sugározni a „Családi mozidélután a
Disney-vel” blokk részeként. Összesen 65 epizód készült; az eredeti filmet a
Csipet Csapat akcióba lép címmel öt részre bontva, folytatásokban
sugározták. Magyarországon 1991 és 1993 között vetítették a Walt Disney
bemutatja műsorban a Magyar Televízió 1-es csatornáján. 3 évad készült belőle
és összesen 65 epizód.
Bolondos dallamok (Looney Tunes)
A Bolondos dallamok a
Warner Bros. által készített animációs filmsorozat, mely mozivászonra készült
és önálló, 7-8 perces rajzfilmekből állt. Ezeket a rövidfilmeket általában nem
önmagukban, hanem a Warner Bros. aktuális mozifilmjei előtt vetítették. Míg a
kezdeti években a Looney Tunes és a Merrie Melodies két különálló sorozat volt
(a Looney Tunesban az aktuális "sztár" karakter különböző kalandjait
dolgozták fel, míg a Merrie Melodies a Warner Bros. zeneszámaihoz készített
animációs rövidfilmekből állt), később azonban egyre inkább kezdtek egymás felé
közelíteni, míg 1943 után lényegében eltűnt a különbség. 1944-ig Leon
Schlesinger Productions készítette a rajzfilmeket, majd abban az évben eladta a
Bolondos dallamok stúdióját a
Warner Bros.-nak. 1942 és 1960 között az adatok szerint a Bolondos dallamok volt a
legnépszerűbb rajzfilmsorozat a világon.
Karácsonyi lidércnyomás (The Nightmare Before Christmas)
A Karácsonyi lidércnyomás Tim
Burton híres rendező egyik leghíresebb és egyben kultikusnak számító animációs
filmje. A filmet több éven át készítették stop motion bábtechnikával. Először
1993-ban mutatták be, és hatalmas sikert aratott. Később elkészítették a 3D-s
verziót is, amit 2006. és 2009. között minden év októberében műsorra tűztek az
amerikai mozik. Jack Skellington Halloween Town lakója, aki egyben a
halloween-i ijesztgetések nagymestere és minden évben elnyeri a legjobb
rémisztőnek járó díjat. Ám megunja ezt a címet és a vele járó feladatokat, és
el akar tűnni egy kicsit. Erdőben sétálva rálel az ünnepek fáira, ahol is
bemegy a karácsonyfa formájú ajtón. Ekkor egy érdekes városban találja magát,
ahol csupa manók élnek és serénykednek, és ahol nincs rémisztgetés és félelem,
hanem melegség és boldogság. Elhatározza, hogy átveszi a helyét ebben az évben
a Mikulásnak, és elkezdődik a rémálommal teli Karácsony. Igaz, szegény Jack nem
tudja hogy rosszat tesz, csak máshogy értelmezi a karácsony szellemét. A
Mikulást elrabolja a Jack által felbérelt 3 rosszindulatú mókamester,
nevezetesen Lock, Shock és Barrel. Ők azonban, megszegve Jack kérését,
főnöküknek, Oggie Boogie-nak dobják le foglyukat, aki a város talán
leggonoszabb szerzete, egy féktelen szerencsejátékos mumus. Mindenki gyártja a
rémisztőbbnél rémisztőbb játékokat, és tervezik az elferdített karácsonyt,
kivéve egyvalakit: Sally-t, a Jack után vágyódó rongybabát. Jack nyakatekert
ünnepe, hála a rémisztő ajándékoknak, amelyeket Halloween városának lakosai
kreáltak, katasztrófába torkollik, és magát a hadsereget mozgósítják Jack, valamint
a szánhúzó szellemkutyája, Zero ellen. Végül természetesen minden jóra fordul,
és az Oogie Boogie telhetetlen gyomrának fenyegetéséből kimenekített a Mikulást,
elhozza Halloween városába is a karácsonyt, Jack és Sally pedig végre egymásra
találnak.
Heidi
Ez egy 1993-as években készült
film. Az öreg Tobias nem akarja megérteni fiát, John-t. Nem hagyja beleszólni a
gazdálkodásba és a föld dolgaiba, még akkor sem, ha a családjáért és a
jövőjükért aggódik. Rövidesen kenyértörésre kerül sor olyannyira, hogy az öreg
elkergeti a háztól fiát feleségével és kis unokájával együtt. Ekkor következik
be a szörnyű tragédia. Kitör a vihar és egy villám a menekülő családra dönt,
hogy egy hatalmas fenyőt. Csak a kis csöppség, Heidi menekül meg. Ettől kezdve
nagynénje, Dete neveli, aki azonban állandóan úton van, városról városra jár,
ahol épp munkát talál. Egy alkalommal nagyszerű állásajánlatot kap Frankfurtból.
A kislányt nem viheti magával, ezért a nagyapjához kerül a hegyekbe. Nagyon
boldog a kislány, de egy nap újra megjelenik Dete és magával viszi Frankfurtban
társalkodónőnek egy beteg gyerek mellé.
Mr. Bean
Mr. Bean egy brit televíziós
komédiasorozat, amely 14 félórás epizódból áll, Rowan Atkinsonnal a
főszerepben. Rowan Atkinson, Robin Driscoll, Richard Curtis és Ben Elton írta.
1990. január 1-jén volt az első rész bemutatója, a záró epizód, a „Jó éjszakát,
Mr. Bean”, 1995. október 31-én. Az ötéves futás alatt a széria jelentős brit
nézőszámra tett szert, beleértve 18,74 millió az 1992-es "The Trouble With
Mr Bean", és számos nemzetközi díjkiosztón volt jelölve, például a
"Rose d'Or"-on. A show több mint 200 helyen lett levetítve világszerte.
(Később két egész estés film, a Bean – Az igazi katasztrófafilm és a Mr. Bean
nyaral, valamint egy rajzfilmsorozat is készült a figurával.)Magyarországon
először az Antal Imre vezette Szeszélyes évszakok c. műsorban került
képernyőre. Mr. Bean általában nem beszél, legfeljebb magában dünnyög.
De persze nem csak az amerikaiak ügyködtek ebben az időben, a magyarok sem maradtak le. Rengeteg olyan rajzfilm, mese, sorozat és film van a régi időkből, amikre nagyon büszkék lehetünk, tekintve, hogy némelyik elterjedt szinte egész Európában is. Most csak néhányat sorolnék fel.
Magyar népmesék
A rajzfilmsorozat ötlete Mikulás
Ferenc stúdióvezető fejében fogant meg. A tervező, rendező,szakértő Jankovics
Marcell volt. A Magyar népmesék (1977-től) felejthetetlen népmesei történeteket
dolgoz fel ötletesen és a mesék eredeti humorát egy kis képi humorral szövi át.
A Pannónia Filmstúdió Kecskeméti Műtermének egyik legnagyobb sikere, mely a
hazai rajzfilmgyártás aranykorából való. Mikulás Ferenc elmondása szerint a
sorozat létrejöttéhez hozzájárult az idő szelleme, mert akkoriban felkapottá váltak
a néprajzi témák. Valamint az is tényező volt, hogy a fiatal filmstúdiónak nem
igen volt anyagi kerete forgatókönyvekre a kezdetekben. Fontos volt még az
alkotók által kedvelt paraszti kultúra kincseinek megmentése is még. Az
időközben kft.-vé alakult Kecskemétfilm jelenleg is készíti a 100 részesre
tervezett sorozatot, melyből 2009-ig 89 epizód jelent meg. Jelenleg 3 epizód
van gyártás alatt.
A Mézga család
A Mézga család a 70-es és a 80-as
évek egyik legnépszerűbb színes magyar televíziós rajzfilmsorozata. A 2004-es
ismétlés alkalmával is mintegy félmillióan nézték. A sorozatot Németországban,
Bulgáriában, Olaszországban, Franciaországban, Csehországban és Szlovákiában is
nagy sikerrel sugározták. Az első négy részt 1968-ban mutatták be a Magyar
Televízióban. Pénzhiány miatt a gyártás félbeszakadt. Az 1968-as annecyi
fesztiválon Macskássy György megismerkedett George de la Grandier francia
producerrel, aki pótolta a hiányzó összeget, így 1969-ben elkészülhetett az
első széria. A Pannónia Filmstúdió súlyos anyagi gondokkal küszködött, de
érkezett segítség a folytatáshoz: Nepp József az Animációsfilm-készítők
Nemzetközi Szervezetének tagja lett. Számos külföldi bemutató következett, és
nagyon sok kapcsolat született a külföldi, befolyásos producerekkel és
forgalmazókkal, ezzel elkészülhetett a második széria, amit 1974-től
vetítettek. 1978-ban a harmadik sorozat is elkészült.
Dr. Bubó
A Kérem a következőt! egy
1974-ben bemutatott magyar rajzfilmsorozat. Eredeti címe helyett a sorozatot
gyakran Dr. Bubó néven említik.Dr. Bubó egy bagoly, aki miután megszerezte
diplomáját, egy fa belsejében rendezi be rendelőjét, ahol az erdő beteg lakóit
gyógyítgatja titkárnője és egyben a rendelő ápolónője, Ursula nővér
segítségével.Az erdei állatok rendszerint valami súlyos pszichológiai
problémával rendelkeznek: az elefánt kisebbségi komplexusban szenved, a bolha
megalomán, a liba hipochonder, a szarvas betegesen féltékeny, a disznó
részeges, a víziló betegesen falánk stb. Bubó mindegyiküket megpróbálja
kikezelni, több-kevesebb sikerrel.A rajzfilm ugyan a gyerekek körében is
népszerű, de számos olyan pszichológiai és társadalmi problémát gúnyol ki,
amely csak felnőtt nézők számára érthető.A sorozat humora emellett erősen épít
a szójátékokra is. Néhány példa: az erdei bankot Tönk-Banknak hívják, amely
amellett hogy egy fatönkön épült, tönkreteszi az ügyfeleit; az Orvosi Begyetem
vezetője a Boa Constrector; a Szügyészségen rókák dolgoznak, mint „rókátorok” ,
a kocsmát pedig lúdtalpon állónak nevezik.
Eldorádó
Az Eldorádó 1988 második felében
készült színes magyar filmdráma. 1945, Teleki tér. Monori, a piac királya
újrakezdi tevékenységét. Életelve: akinek aranya van, annak mindene van. Neki
van. Lánya, Mariska hazatér Bécsből, és fiút szül. Monori két marék ékszer árán
megszabadul a vejétől, az unokát, Imrét ő neveli. 1950. A piac vegetál. Monori
szotyolát árul és kivár. Egy rúd arannyal megmenti diftériás unokája életét.
1956. Monori szeretné külföldre juttatni lánya családját. Az aranyrudakat
hátizsákba rakja. Az utcákon fegyveres harc, tankok. Monori rosszul lesz.
Eljutnak a kórházba, ahol unokája kezébe nyom egy aranyrudat: szerezzen orvost,
azonban a fiú nem tud bánni az arannyal, ezért nem jár sikerrel.
Sose halunk meg!
A Sose halunk meg! egy 1993-ban
bemutatott színes, magyar játékfilm Koltai Róbert rendezésében, mely a modern
magyar filmgyártás egyik legnépszerűbb és legsikeresebb alkotása. A film Koltai
Róbert első rendezése volt. Annyi nézőt csalt be a mozikba, amennyit
Magyarországon hosszú idők óta egyetlen magyar alkotásnak sem sikerült. A
rendező, Koltai Róbert a saját életéből vette az ihletet a filmhez, Gyuszi
bácsi alakját a saját nagybátyjáról mintázta meg. Az elkészült alkotás néhol
vidám, néhol szomorkás, de legtöbbször ezeket ötvöző, felejthetetlen és maradandó
jeleneteket írt be a filmtörténet nagykönyvébe. Az elsőfilmes rendezőt
világszerte elismeréssel illette érte a szakma és a közönség egyaránt, s
akárhogyan is nézzük, a Sose halunk meg mára a magyar filmgyártás egyik
legsikerültebb, legmaradandóbb alkotásává vált. A film főcímdala, a Nagy utazás
a legtöbbet játszott magyar filmzenévé vált. A történet a ’90-es évek
Magyarországán kezdődik. A színész Tordai Imre, munkája végeztével, szokása
szerint rohan az ügetőre, hogy kedvenc időtöltésének hódoljon. Szokása szerint
ugyanúgy veszít, mint az már megszokott, de ez esetben hirtelen felidéződik
benne a kamaszkora, a rég elmúlt hatvanas évek, amikor Gyuszi bácsival egyszer
rengeteg pénzt nyertek a fogadáson. Gyuszi bácsit minden faluban ismerték, sőt,
rajongva szerették bohókás és szenvedélyes természetéért. Vásározó vállfaárus
volt a hivatása, szenvedélye pedig a nők – és a lovak. Imit nagybátyja vitte
először a lóversenyre, s ő általa ismerhette meg a szabadság, a nők, az élet
ízeit, a néhány együtt töltött szertelen, furcsa nap alatt. Miközben gátlásos,
szorongó lénye értetlenül figyelte a nagy álmokat kergető nagybácsit,
megtanulta, hogyan kell az emberek figyelmét felkelteni, kapcsolatokat és
barátságokat teremteni, és egyáltalán hogyan lehet boldogulni az életben,
alkalomadtán akár a szabályok áthágása árán is.
A média televíziós részéről ennyit szerettem volna, ha minden jól megy még írok a zenéről, a játékokról meg talán még a történelemről. Bocsánat a hosszú tartalom miatt, de még így sem írtam le mindent, ez csak egy nagyon kis ízelítő az egészből, remélem legközelebb is olvassátok a bejegyzéseimet.
Jó éjszakát kívánok mindenkinek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése