Sziasztok.
Örülhetnek az anime szerelmesei, egy olyan szombathoz érkeztünk, amikor anime ismertető jelenik meg. Jó szórakozást a vérfürdőhöz.
Mirai Nikki
Sakae Esuno 2006-2010-ig futott zseniális mangája,
hol romantikába hajló pszichológiai horrorral, hol agytornázó logikai
bukfencekkel láncolja magához az olvasót. A Gantz és Higurashi no Naku Koroni
rajongók örvendezhetnek, mivel egy újabb véres játékba keveredő hősökről szóló
képregény ez, amihez 2010 decemberében egy OVA pilotot is kiadtak. A magányos
főhőse, Amano Yukiteru kiválóként szemléli az életet, és mindennapjainak
eseményeit telefon blogján rögzíti. Az antiszoc srácot osztálytársai levegőnek
nézik, így mobil naplójába, képzeletébe menekül a fiú. Egyik képzeletbeli
barátja, valójában Deus Ex Machina, egy Isten, aki megváltoztatja Yukiteru
mobilját egy játék kedvéért. Mobilja ettől kezdve a saját jövőjének naplója
lesz, amely 90 nappal előre mutatja meg, hogy mi fog a fiúval történni. De
nemcsak ő kap ilyen naplót, hanem rajta kívül még 11 szerencsés kiválasztott. A
játék pedig, amelyre Deus benevezi őket, egy véres gyilkoló túra, ahol csak egy
maradhat életben, aki végül az Isten helyére léphet, így válva a világ és az
idő urává. Így a kiválasztott 12 fiatalnak meg kell ölnie egymást ahhoz, hogy
Deus helyére léphessenek, és megelőzhessék a világ pusztulását. Deus ugyanis
haldoklik, ezért kell neki utód, aki átveszi a posztját, mert ha neki vége,
akkor a világnak is. Yukiteru kezdetben félénken, és egy pszichopata őrült
osztálytársával, a szintén kiválasztott Gasai Yunoval küzd a túlélésért,
ugyanis a napló hordozók mindegyikének más képessége van a jövőbelátás terén.
Van aki csak egy személy körüli eseményeket látja, van aki képes mások jövőjét
kifürkészni. Yukiteru naplója a körülötte történő eseményeket jelzi előre, míg
a belé őrülten szerelmes, megszállott gyilkológép, Gasai Yuno, a fiú minden
lépését látja előre. Bár ők elvileg ellenségek lennének a játékban, Yuno közli
Yukiteruval, hogy mindenféleképpen megvédi a többi játékostól, cserébe a fiúnak
csak belé kell szeretnie. És így indul be a Tokiót felforgató hajtóvadászat,
amelyben Yukiteru kezdetben menekülő
bárányként, majd farkasként lép elő. A harc során pedig megismerjük a további
10 napló hordozót; Minene Uryuu terrorista nőt, Keigo Kurusu nyomozót. A
fordulatok, árulások, hazugságok, és a Yuno körülötti furcsa gyilkosságok csak
még jobban mélyítik, és összekuszálják a szálakat, a napló hordozók pedig
minden ügyességüket bevetik a győzelem érdekében. És hogy a vérfürdőből ki
kerül ki győztesen? Az őrült Yunot milyen rejtélyek lengik körül, és képes
lesz-e a gyáva Yukiteru a lány védelme nélkül is talpon maradni? Kiderül e
fékezhetetlenül előre robogó mangában, amelyhez még további két spin-off mellék
kötetet is kiadtak 2008-ban Mosaic és Paradox alcímmel, amelyek a manga
fontosabb karaktereit vesézik ki még jobban. A grafika kiváló, az őrült Yuno beteges
kirohanásai néhol hátborzongatóak, Deus karakter dizájnja nagyon ötletes,
Proxy-szerű kis lényecske érzetét kelti. A képkockák néhol egymásba ágyazódnak,
az események pedig pörögnek, ugyanakkor sok elmélkedős jelenet van, ami nem
megy sem a karakterek, sem a háttér rovására.
Ugyan mind a 12 napló hordozó
karaktere nincs kidolgozva, de a fontosabb szereplők mind reflektorfénybe
kerülnek, így nemcsak Yuno és Yukiteru ambivalens kapcsolata van a fókuszban,
sőt, a dologban még újdonsült barátaik is becsatlakoznak. A hangulat a történet
előrehaladtával egyre nyomasztóbb, hátborzongatóbb, de a realitásból néhol
veszít. Sokszor túlsúlyba kerül az idealista jóság, ami pont nem rossz pont a
manga oldalán, ráadásul a karakterek is gyakran váltogatják a kilétüket,
egyszer ellenségek, egyszer bajtársak a csatákban. Összegezve teljesen egyedi
koncepciót kever össze a mangaka egy tipikus Battle Royales felállással, ahol
ha nem ölsz, téged ölnek meg, az emberség, az önös érdekből való gyilkolás
dilemmája pedig végig kíséri az egész mangát. A rövid, de annál szebb anime. A
manga shounen, bár erőszakossága miatt szerintem seinennek is elmegy
kategóriában futott a Shounen Ace magazinban a Kadokawa Shotennél. 2010
szeptemberében egy gyűjteményes formában kiadták újra az összes kötetet,
kiegészítve egy pilot OVA-val, ám az anime végül elcsúszott a manga utolsó
kötetének megjelenéséig, 2010 decemberére. A rövid animét Naoto Hosoda
rendezte, a forgatókönyvet Katsuhiko Takayama írta, míg a manga eredeti
karakterdizájnját teljesen hűen Eiji Hirayama dolgozta ki. A meglepően
gyönyörűre sikerült animációt az asread stúdió készítette, a főszerepekben
pedig Misuzu Togashi, Tomosa Murata szólaltak meg. Még záródalt is készítettek
az alig 9 perces szösszenethez, ez pedig a “The Creator” Youseu Teikoku
előadásában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése