Hungaricum

Sziasztok!

Most egy rendhagyó cikkel jelentkezek. Ezt ugyanis nem a blogra szántam, hanem iskolai feladat volt, de annyira jól sikerült, hogy gondoltam felteszem ide is. Ez csak néhány azok közül a dolgok közül, amikre magyarként büszkék lehetünk.

Unicum

Az Unicum az egyik leghíresebb magyar védjegy, amely a Zwack cég tradicionális likőrjét jelöli. A likőrt 1883-ban szabadalmaztatta a Zwack János és Társa, a recept létrejöttét azonban a gyártó 1790-re teszi. A Zwack Unicum Nyrt-t is magába foglaló Hungaricum Klub az Unicumot hungarikumként tartja számon. Erőteljesen keserű, száraz jellegű likőr, főként aperitifként fogyasztják étvágygerjesztő hatása miatt. Receptje titkos, az esztergomi Prímási- és Főkáptalani Levéltárban van titkos letétben. Több mint negyven gyógy- és fűszernövény keverékéből készül. Az italt a gyártó legendáriuma szerint 1790-ben alkotta meg II. József udvari orvosa, a Zwack család egyik őse. A történet szerint dr. Zwack, a császár udvari orvosa különleges gyógynövénylikőrrel kínálta uralkodóját, II. Józsefet, aki állítólag nem győzte magasztalni a csodálatos italt, és azt mondta, „Das ist ein Unicum!” („Ez egyedülálló!”). A recepje ugyan titkos, de azt tudni lehet, hogy hat hónapig kell érlelni tölgyfahordóban, hogy elérje azt a jellegzetes ízt.

Magyar vizsla

A rövidszőrű magyar vizsla világszerte az egyik legismertebb magyar vadászkutya. Legközelebbi rokona a drótszőrű magyar vizsla. Már honfoglaló őseink mellett, akik szenvedélyes vadászok voltak, feltűnt egy vadászkutya, amely követte őket a vándorlások során a Kárpát-medencébe. Sárga, esetleg barna színű, néha foltos volt, s a vadászat minden mozzanatánál segítségére volt a vadásznak. A török hódoltság korában megjelent hazánkban a törökök sárga vadászkutyája a sloughi, amely kereszteződött az itt élő vadászkutyákkal és kialakult vizslánk alaptípusa. Az 1731-ből származó adat szerint a trencséni Zay család kezdett először foglalkozni a tenyésztésével, és valószínű, hogy egy Angliából származó spanyol vizslát is bevontak a tenyésztésbe. Ekkor még a vizsla gesztenyebarna színben vagy fehér jegyekkel is létezett. A 19. század végén megritkult az állomány, ekkor vonták be a tenyésztésbe a pointert és a német rövidszőrű vizslát. Tiszta vérűként viszonylag rövid ideje, mintegy 80 éve tenyésztik. Ma már nem tartozik a veszélyeztetett fajták közé, hiszen a világon az egyik legismertebb magyar fajta, amelynek jelentős állományai vannak Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban.

Gulyás

A gulyás, közeli rokonaival, a pörkölttel és a paprikással szinte az egyedüli parasztételek, amelyeket a 19. században a polgári és a nemesi konyhában teljes mértékben létjogosultságot szereztek. A magyar konyha alapjait képező három ételfajta története elválaszthatatlan egymástól, sőt a forrásokból nagyon sokszor az sem derül ki egyértelműen, hogy mely ételről van szó, ugyanis az elnevezések használata nem volt egységes, mint ahogy napjainkban sem az. A gulyás külföldön is az egyik legnépszerűbb magyar eredetű étel, amelyet igen sok országban ismernek Gulasch vagy goulash néven, bár elkészítési módjuk különbözik a magyar gulyástól. A gulyás hírnevét az utóbbi évszázadban elhomályosította a gulyásleves, amelynek történelmi szerepe, elkészítési módja egészen más, mint a pásztorok által készített eredeti gulyás ételé volt. Több forrás is megegyezik abban, hogy az étel születését, elterjedését az alföldi pásztorélethez kapcsolja, amelynek kerete a külterjes állattenyésztés volt. A pásztorok a településektől távol élve maguknak főztek, és ehhez szinte egyetlen főzőedényük volt, a fémbogrács. Kenyeret, szalonnát, fűszereket hoztak magukkal, s a hús is adott volt. Az 1790-es évekig valószínűleg a marhahús volt jellemző, hiszen a legelőkön főleg magyar szürkemarhát tartottak. Ekkor jelentek meg nagy számban a juhok, s a juhászok természetesen azoknak a húsát fogyasztották. Az első időkben köret nélkül fogyasztották, csak kenyérrel, a húsokat bicskahegyre tűzve, esetleg kanállal.

 

Rubik-kocka

A Rubik-kocka, másként Bűvös kocka, a szabadalmi leírásban térbeli logikai játék mechanikus, egyéni logikai játék. A kocka oldalai különféle színűek és elforgathatók a lap középpontja körül. A forgatás során a szomszédos oldalak színe megváltozik. A rendszertelen forgatással az oldalak színösszeállítása összekeverhető. Rubik Ernő eleinte a 2×2×2-es kockát szerette volna megalkotni. Az első problémába akkor ütközött, amikor nem tudta, hogy hogyan lehetne úgy összeállítani ezt a kockát, hogy mind a három tengelye körül elforgatható legyen. Rubik először gumigyűrűkkel próbálta egymáshoz rögzíteni a kis kockákat, de ez így nem sikerült, mivel egy idő után a gumiszalagok elszakadtak, majd próbálkozott mágnesekkel is, de úgy meg könnyen szétesett a kocka, ezért a problémát úgy oldotta meg, hogy a kockaelemeket olyan alakúra faragta ki, hogy azok az alakjuknál fogva tartsák össze magukat. Később különböző színekkel jelölte meg az oldalakat, hogy jobban lássa, hogyan mozognak egymáshoz képest. Rubik Ernő, saját bevallása szerint csak a végleges konstrukciós és formai kidolgozás után ismerte fel, hogy a kocka nemcsak a térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas, hanem jó játék, és így értékesíthető is. A kocka színezésre Rubik Ernő külön gondot fordított; ezért a kocka szabványos színezése olyan, hogy párhuzamos oldalai összeillenek, tehát így lesz a fehérből a vele párhuzamos oldalon sárga, a pirosból a narancssárga, a kékből a zöld.

Kalocsai hímzés

A kalocsai hímzés elnevezés alapvetően lapos öltéssel és száröltéssel Kalocsa városában és környékén készült virághímes munkát jelöl. A kalocsai szállások női lakossága bérmunkában varrta a hímeket már a 19. század végén is. Főleg a környező vidék városai és a nagyobb települések igényesebb úri-polgári háztartásai számára készítették a fehér hímzéseket. Kezdetekben úgynevezett "kalocsai ütőfá"-val nyomták elő a motívumok körvonalait a vászonra. A kalocsai előnyomda 1860 körül nyílt meg Kalocsán. Természetesen a bérmunka időszak kezdete előtt is hímezték a vidék asszonyai, leányai a saját holmijukat is. Később a hímzőasszonyok, leányok maguk rajzolják elő a mintákat az alapanyagon, amely az iparosodás után már egyre inkább finomabb gyolcs, pamut a korábbi vászon helyett. Az 1890-es évek után egyre gyakrabban előfordult, hogy a kezdetben lyukhímzéssel kivarrt motívumokat teljesen betöltik laposöltéssel. 1912-ben nyílt meg a nagyatádi fonalgyár, ahonnan már színtartó fonalat tudtak beszerezni a kalocsai hímzéshez. A színtartó fonalak elterjedésével a kalocsai hímzés az első világháború után kezd színesedni. A varrógép elterjedésével a 20. században sajátos iparág alakult ki ezen a vidéken: a kalocsai gépi hímzés, amely "riseliős" néven terjedt el. A riseliős hímzés csipkeszerűen áttört felületet ad.

Fornetti

A Fornetti Magyarország legnagyobb franchise rendszerben létrehozott üzlete, amelyet 1997. március 1-jén alapított Palásti József pékmester. Családi vállalkozásként indult és kezdetben Kecskemét környékén árulta az újdonságnak számító termékeket. A hazai sikerek hatására lehetővé vált a külföldi terjeszkedés is, első körben a szomszédos és kelet-közép-európai országok irányába. A Fornetti a 2010-es év végére több, mint 2500 üzletben kínálta termékeit számos országban.

Országok, amelyekben jelenleg Fornetti üzletek találhatók:

     Magyarország

     Románia

     Szlovákia

     Csehország

     Szerbia

     Horvátország

     Bulgária

     Ukrajna

     Lengyelország

     Moldova

     Montenegró

     Macedónia

     Bosznia-Hercegovina

     Albánia

     Koszovó

     Kuvait

     Németország

     Belgium

     Hollandia

     Luxemburg

     Dánia

     Spanyolország

     Ausztria

     Svédország

     Törökország

     Kanada

A nemzet muskátli virágai hozzanak nektek szép álmokat!