Japán

Szép estét mindenkinek!

Most az egyik legkedvesebb témám kerül elemzés alá, ami nem más, mint Japán. Amióta csak ismerem az anime világát, azóta Japán is a hatalmába kerített. Mivel túl sok minden van róla, ezért nem tudtam annyira részletes ismertetőt készíteni, de remélem így is elég élvezhető lesz mindenki számára, ha valamit esetleg kihagyta volna, írjatok megjegyzést vagy írjatok chat fórumon és megcsinálom. De nem is húzom az időt, kezdjünk is bele.

Japán szigetország Kelet-Ázsiában. Nyugaton a Japán-tenger, északon az Ohotszki-tenger, keleten a Csendes-óceán és délen a Kelet-kínai-tenger mossa partjait. A 6852 szigetéből a négy legnagyobb Hokkaidó, Honshu, Kyushu és Shikoku, ezeket nevezik főszigeteknek. A nagy múltra visszatekintő Japán ma a harmadik legnagyobb gazdasági hatalom az Amerikai Egyesült Államok és Kína után, a Föld leggazdagabb országainak egyike, számos nemzetközi szervezet tagja. Fővárosa és legnagyobb városa Tokió, a világ legnépesebb várostömörülése. A fővároson kívül még 11 milliós nagyváros található Japánban.

Japán államformája alkotmányos monarchia. A jelenlegi alkotmány a szövetséges megszállás idején, 1947-ben lépett érvénybe, felváltva a korábbi abszolút monarchiát egy liberális demokráciával. Elfogadása óta egyetlen alkotmánymódosítást sem fogadtak el, bár több kormány tett már erre irányuló próbálkozásokat. Felépítését tekintve áll preambulumból, amely a népszuverenitás elvét fekteti le, valamint tizenegy fejezetbe sorolt 103 cikkelyből. Az alkotmány II. fejezetének 9. cikkelye az úgynevezett békeparagrafus, amely megtiltja, hogy az állam háborút viseljen. Az alkotmány értelmében a mindenkori uralkodó a „nemzet és nép egységének jelképe”. Az alaptörvény róla szóló fejezete alapján hatalma a nép akaratából származik. Jogköre rendkívül behatárolt, az állam ügyeit érintő kérdésekben csak a kormány jóváhagyásával cselekedhet. Legfőbb feladata, hogy államfőként diplomáciai téren képviselje Japánt. A jelenlegi császár Akihito. Fia, Naruhito koronaherceg, az uralkodóházi törvényben lefektetett öröklési rend alapján a kijelölt trónörökös. Valódi politikai hatalommal a miniszterelnök, azaz a kormányfő, és az Országgyűlés választott tagjai rendelkeznek.

Japán népessége a becslések szerint 127,1 millió fő. A várható élettartam Japánban az egyik legmagasabb, a férfiaknál 78,8, a nőknél 85,62 év. A japán társadalom azonban rohamosan öregszik, ami a második világháborút követő magas születési arány fokozatos csökkenésének tudható be. 2004-ben a japánok 19,5% volt 65 évnél idősebb. A demográfiai változások számos szociális problémát okoznak. A népesség kiöregedése a munkaerő csökkenéséhez és a szociális kiadások növekedéséhez vezet. Egyre kevesebb japán fiatal akar házasodni és gyereket vállalni. 2050-re Japán népessége 100 millió főre, 2100-ra, pedig 64 millióra is visszaeshet.

Az általános, közép- és főiskolák rendszerét Meiji császár reformjai vezették be 1872-ben. A kötelező iskolalátogatás 9 évig terjed: a diákoknak kötelező elvégezniük az általános és alsó középiskolákat. Csaknem minden tanuló folytatja tanulmányait a három éves felső középiskolában, az oktatásügyi minisztérium felmérései alapján pedig a középiskolát elvégzők több mint háromnegyede egyetemre vagy főiskolára jelentkezik. A japán oktatásügyi rendszer rendkívül versenyképes. Valamint majdnem az összes japán iskolában, egy-két kivételével kötelező az egyenruha.

Az étkezési szokásokra nagyban a buddhizmus nyomta rá a bélyegét. Fő szempont az egység és a harmónia megteremtése, mint bármely más japán művészeti ágban. Fontos szerepet kap a megjelenés, ugyanis az étkezés számukra a látvánnyal kezdődik. A feltálalt ételnek meg kell felelnie a napszaknak, évszaknak, sőt néha még a hét napjaitól is függ, hogy mi kerül a tálkákba, és milyen szín- és formakompozícióban. Nem mindegy az sem, hogy az adott étel, milyen anyagú, színű és formájú tálkában kerül az asztalra. Természetesen egy átlagember, átlagos napján annyira nem ügyel ezekre a formaságokra olyan élesen, de tény, hogy a japán mentalitásnak megfelelően jobban odafigyelnek az apróságokra. A legfontosabb evőeszköz az evőpálca, szintén a kínaiaktól átvett találmány. Manapság, főleg a nyugati ételekhez, gyakran használnak kanalat, kést, villát. Legjellegzetesebb alapanyagaik a hal, rák, algák, és gyakorlatilag majdnem minden, amit a tengerből ki lehet fogni, és ehető. Valamint sokféle zöldség, csak párat említve: szójacsíra, kínai kel, spenót, jégcsapretek, padlizsán, bojtorjángyökér, stb. A rizsen kívül a tésztafogyasztás is jellemző. Ennek 3 fő típusa van: udon, ami búzalisztből készül, ramen: ez vékony, spagettiszerű tészta és szoba, ami hajdinalisztből, vagy más gabonából készül.

A J-pop a japán popzene rövidítése, valamint egy tágabb értelemben vett zenei stílus, amely az 1990-es években vált meghatározóvá Japán könnyűzenei életében. A kifejezést a japán popzenészekre használják, és az ország médiája honosította meg, hogy megkülönböztessék a hazai zenészeket a külföldiektől. Napjainkban a japán zeneipar a második legnagyobb a világon, az Egyesült Államok után. A modern J-pop gyökerei a Beatles által ihletett japán nyelvű rockzenéig nyúlnak vissza.

A visual kei egy kifejezetten japán zenészekre jellemző irányzat, melynek jellemzője a kirívó öltözködés, a hagyományostól eltérő, szokatlan frizura és az erős smink. Ezeket az előadókat gyakran látják el az androgün jelzővel. Egyes források szerint a visual kei egy önálló zenei stílus, de legalábbis a japán rock egy alműfaja, saját hangzással, más kritikusok szerint a látványvilág, a szubkultúra részévé vált visual kei divat ugyanannyira fontos, mint a zene.

A manga a képregény japán nyelvű általános elnevezése, Japánon kívül a japán mangák jellemző stílusában készített képregényekre használják, szűkebben csak a Japánban készültekre. Alkotóit mangakáknak hívják. A klasszikus japán ukijoe festészet és a nyugati művészeti hatások találkozásából fokozatosan jött létre, míg mostani jellege kialakult, s a köztudatban összeforrt a japán popkultúrával. A kifejezés jelentése szó szerinti fordításban "véletlenszerű képek" vagy "vázlat", de mostanra a szótárakban is csak képregény címszóval van feltüntetve. A szó két kandzsiból, avagy kínai eredetű japán írásjegyből tevődik össze: 漫画, hiragana átírata まん(man)が(ga), katakana írásrendszerben pedig マンガ. Az első írásjegy önálló jelentéssel szövegösszetételben nem bír, összetételben viszont lehet: "nem szándékos"," véletlen", "romlott". A második jel rendelkezik önálló olvasattal, amely képet jelent, s egyszerűen え "e" a beszélt nyelvben.

De japán árnyoldalát sem lehet kihagyni. Nem akarok semmit elrontani, de erről muszáj még említést tennem, hisz egy hozzátartozik Japán kulturális életéhet és történelmi hagyományaihoz is. A yakuza, más néven gokudo, a világ egyik legrégebbi bűnözői szervezete, Japánban jött létre. A yakuza kifejezés három számra, a 8-ra (ya), a 9-re (ku) és a 3-ra (za) utal, ami az Oicho-Kabu japán kártyajátékból adódó nyerő helyzetet jelenti. Ez azért is fontos, mert a szerencse meghatározó a yakuzák életében.  A yakuzák közé kizárólag férfiak kerülhetnek be. Az egyedüli nő, akit tiszteletre méltatnak, az ojabun, azaz a vezér felesége,az ane-san. A beavatás sake ivással történik, majd hűséget esküsznek a vezérnek és a közösségnek. Ha valaki el szeretné hagyni a klánt, megteheti az ojabun és a kollégák engedélyével. A tipikus yakuza öltözködési mód a sötét öltöny, fehér ing és a fekete napszemüveg. A különböző vétségeket ujjlevágással büntetik. A yakuzáknak többnyire tetoválásuk van, amit büszkén viselnek. Kevesen tudják, hogy a börtönviselt yakuzák között elterjedt az a szokás, hogy péniszük bőre alá annyi gyöngyöt tetetnek be, ahány évig raboskodtak. De ez ne riasszon el senki, Japán még így is csodálatos helynek számít nem csak Ázsiában, hanem a Földön.

 A cseresznyefák édes illata hozzon nektek szép álmokat